23.Rész-2 Forever...
,,Bella szemszöge"
Látam Harry üzenetét de nem volt erőm visszairni,sőt!Nem is akartam,had szenvedjen.Bár legyszivesebben megöltem volna,de ezt nem túl kockázatos és én nem vagyok olyan.Má azt is bánom,hogy ilyen letem.Nincsenek barátaim,nincsen senkim.A szüleim is másként viselkednek velem,de megérdemlem.Az én hibám.Vissza kell csinálnom.De hogyan?Az egyetlen barátnőm aki legjobban ismer az Roxi,de ő vagy Londonban vagy Európában van kirándul.És akik még a barátnőim voltak az Sel és Lili.Fel is hivom őket,bár kötve hiszem,hogy felveszik vagy hogy szóba állnak velem.
-Haló?-szólt bele Lili
-Szia Lili-mire folytatam volna Lili közbe vágott.
-Mivan?Minek hivtál?Mit akarsz tőlem?Nekem is megakarod mondani a magadét?Mint szegény Niall-t?Mindenki hallotta bemondták a hirekbe az ùjságokba meg a rádióba!!-mikor ezeket elmondta elszégyeltem magam
-Nem...-csak ennyi jött ki a számon
-Nem?! Csak ennyit tudc kinyögni?
-Nem...-mire kimondtam le is tette a telefont.Hát ez kész.Lilibe mi ütöt?Felhivtam Selt is hátha tőle nem kapoi a fejemhez ilyeneket.
-Haló?
-Szia Sel-köszöntem neki
-Szia-el sem hiszem,hogy köszönt
-Hogy vagy?-keztem el udvarias lenni
-Figyi te most ezért hivtál fel?-kérdi flegmán
-Nem...csak azért,hogy bocsánatot kérjek tőled-mondtam szivből
-Ááá értem.Tehát bocsánatot kérsz tőlem mí meglepő-felelte
-Jaj Sel...az egyik legjobb barátnőm vagy kérlek...segits!-könyörögtem neki és má a sirás folytogatott
-És mit akarsz?-tette fel a kérdést
-Csak annyit szeretnék kérni,hogy csinálj vissza,változtas meg újra a régi szeretnék lenni!-itt elsirtam magam
-Várj Bella te most komolyan ezt kéred tőlem?Ez komoly?-nevetett fel
-Igen..mert egyedül nem megy-válaszoltam-lécci
-Jólvan-és letedte.Hát ùgy néz ki,hogy Sel is utál ahogy Lili.De Roxit visszont nem hivhatom fel,nem akarom zavarni őt.Igy csak ültem és ültem,mikor meghalottam a csengőt.Valaki csengetet.Apához jöttek hallottam meg a munkatársa hangját.Kopogtak az ajtómon.
-Gyere-kiabáltam
-Bella-jött be anya-jött valaki hozzád-engedte be az illetőt de én csak bámultam magam elé.
-Szia Bella-hallotam.mev egy ismerős hangot.Semmi erőm nem volt felkelni,igy képtelen volt oda jönni hozzám.
-Bella halasz?-jött oda-Bella-pillantotam meg Selenát
-Sel-szólaltam meg reket hangon-hát eljöttél?-szólaltam meg és egy kis mosolyt legyintetem
-Igen...sokat gondolkodtam és rájöttem,hogy nem hagyhatom cserben a barátnőmet-mosolygot
-Jaj Sel-öleltem meg
-Ugyan...de kezdjünk is hozzá-húzott fel-Na gyerünk kisasszony elősör a haj-hùzott be a fürdőbe.A kád fölé hajùtam és keztem hajat mosni.Mikor végeztünk a ruhás szekrényhez vetük az irányt.Valami ruhát kereset Sel de látam,hogy a választékok nem nyűgözték le.
-Bell nincs valami más ruhád mint fekete?-nézett rám kérdőn
-De van a szekrény aljában a zsákban-mutatam a szekrénybe
-Jah...-mondta-akkor...nézük csak..ez jó lesz-mutatot felém egy nadrágot,szürka pólòt,sapkát és egy sálat ami pont megfelelt a hangulatomnak.
Felvedtem és jöhetet egy kis smink.Mikor ez is megvolt jöhetet a viselkedés.Hát má alakult de nem voltam a régi.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése